Amikor megérett bennem a döntés, hogy szüléseket szeretnék fotózni és az ismerősök között meghirdettem magam, Adél az elsők közt jelentkezett. Akkor már ismertük egymást egy babás csoportból, de ragaszkodtam egy személyes találkozóhoz. Nagyon jót beszélgettünk, elmondtam neki, hogy ez a dolog nekem is új. Megbeszéltük, hogy mikor hívjon, és mire kell készülnie. Az orvosa és a szülésznője is nyitott volt a fotózásra, így készenlétben állva vártam a hívását.
Épp egy anyukát és kislányát fotóztam, amikor csörgött a telefon. Miután jeleztem, hogy "ügyeletben vagyok" elnézést kértem és felvette ma telefont. Péter volt az, Adél férje. A háttérben már hallottam a jellegzetes magzati szívhangokat és gépek pittyegését. Hevesen kezdett verni a szívem és alig vártam, hogy végezzek és száguldhassak a klinikára. Péterrel megbeszéltük, hogy még ráérek egy óra múlva bemenni, így még volt időm befejezni a fotózást, elrendezni a családot.
Amikor beértem Adél még mosolygott, sőt csevegni is volt kedve-ereje. Aztán szépen fokozatosan elcsendesedett és befelé fordult. A szülésznője nagyon kedvesen biztatta, az orvosa csak néha jelent meg, egy-egy vizsgálat erejéig.
Egy idő után már csökkentették az epidurális érzéstelenítés mennyiségét is, hogy a kitolást érezze majd Adél. Ahogy közeledett az idő, úgy torzult el egyre sűrűbben az arca, de közben azt is éreztük mindannyian, hogy nem tart már sokáig a fájdalom és hamarosan kibújik a kisbaba. A kitolás is rendben ment, egy pici irányítással, de főleg támogatással, kb. 4-5 fájásra kinn volt Helka és egy perc múlva már az anyukája mellkasán pihegett.
Újabb fantasztikus élmény volt, bár nem olyan intenzív mint az első rohamszülés. Itt volt idő kicsit megélni a dolgokat, kicsit több dolgot lefotózni, átgondolni. Eleinte igyekeztem egy sarokban meghúzódva fotózni, de amikor úgy éreztem, hogy nem zavarok akkor közelebb is mentem, kicsit a szülésben résztvevőkkel is beszélgettem. Rájöttem, hogy nem tudok nem jelen lenni. Azt hiszem már itt is kicsit dúla is voltam, csak még nem tudtam róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése